Gulyás Annuska

A Lélek gyümölcse: szívesség

Hónapok óta a Lélek gyümölcséről hallottunk üzeneteket a női bibliaórákon. 

„A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” Galata 5,22–23. Ma a szívességről beszélünk.

Pál apostol bevezető gondolata a Lélek gyümölcsének felsorolása előtt az 5,16 így hangzik: „Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen. Ezek viaskodnak egymással.” 

Hol történik ez a viaskodás? Úgy gondolom, hogy a szívben. Vajon milyen küzdelem zajlik a szívünkben, amikor a szívesség gyümölcsét szeretnénk megteremni? Nem az udvariasságra gondol az apostol, nem a kötelező jó modorra, hanem a szívből induló szívességre. A gyümölcsre – amely kezdetben kicsiny rügy, majd virág, széppé válik, növekszik, de még nem gyümölcs… Közben jöhet fagy, jöhetnek ártó betegségek, de ha a Gazda bölcsen gondozza, mindennek ellenére megérik a gyümölcs, amikor eljön az ideje. Talán éppen ez a növekedési idő az a viaskodás, küzdelem ideje, amiről Pál ír, figyelmeztetésül, hogy ne elégedjünk meg a rügy vagy a virág szépségével, vagyis a jó modor, az udvarias cselekedet még nem az érett lelki gyümölcs. A világi szülők is megtanítják gyermekeiknek: köszönj szépen, legyél udvarias, kedves, ennek majd hasznát látod az életben. Bár ebből is kialakulhat a Lélek gyümölcse, ha egyszer megérinti a Lélek tüze, de kialakulhat azokból is, akiket sohasem tanítottak udvariasságra. A hangsúly a Szent Lélek befogadásán, jelenlétén van.  

A Lélek gyümölcse között nem elsőként említett a szívesség, hanem a szeretet az első. 

A megtérő is először a szeretettel találkozik, és azt is gondolhatja, hogy a szeretetben minden benne van – és ez bibliai gondolat. Pál írta azt is, hogy legnagyobb a szeretet! De a galatákhoz írt levélben mégis felsorolt 9 lelki gyümölcsöt, közöttük a szívességet. Hogyan jutunk el az udvariasságtól a Lélek gyümölcséig – a szívességig? Egy-két bibliai történet talán rávilágít. 

Mária, Márta, Lázár történetét ismerjük a Lukács 10,38–43 verseiből. Jézus mindig szívesen látott vendég volt Betániában. A Biblia többször említi a vendéglátás jelentőségét, a szívességből, szeretetből, érdek nélkül történő vendéglátást. Jézus nem viszonozhatta a vendéglátást, de elfogadta az ő vendégszeretetüket, mert a szívükbe látott, a szívességet fogadta el. Azonban az egyik testvérnek, Mártának mégis ezt mondta, éppen annak, aki a szolgálat terhét végezte: „Márta, Márta sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.” (Lk 10,41–42) Azt a jó részt, hogy mindent félretéve Jézusra figyeljen, s a tőle kapható lelki ajándék részese lehessen. Jézustól lehet kérni és megkapni a lelki gyümölcs-termést, még a szíves vendéglátás ajándékát is.

A 3 testvér sohasem gondolt arra, hogy majd egyszer milyen mértékben avatkozik be Jézus az ő életükbe… – Jézus csodát tett, életet adott vissza, de a csodát Isten dicsőségére tette.

Lélek gyümölcse – a szívesség. Milyen sokat kell tanulnunk még a gyümölcsözés nagy titkáról. Kicsiny mag a kezdet, és hinni kell, hogy Valaki segít a gyümölcs növekedésében, megérésében. 

Hazánk népe nehéz körülményeket él át. Ezért most gondoljuk át újra az újévi igénk üzenetét:

Ne aggodalmaskodjunk! Itt megismétlem az Úr Jézus szavait, amit Mártának mondott (ezt az Igét sok évvel ezelőtt Gerzsenyi Sándorné Marikától kaptuk így, akkor is aktuális volt, ma is): Márta, Márta – és itt helyettesítsük be a saját nevünket: Anna, Anna – sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle. – Válasszuk mi is azt a jó részt. Növekedjék bennünk a Lélek gyümölcse – a szívesség – körülményeink ellenére is, sőt ilyenkor még nagyobb szükség van a szíves szóra, imára kulcsolt, és segíteni tudó kézre.

Az Ószövetségben olvastunk Naámánról, aki egy kis zsidó rableányt hozott a feleségének. Gondoljunk bele, milyen nehéz lehetett elszakadni a szeretett családtól, és rableánnyá válni. 

A kezdeti könnyes időszak után megpróbált udvarias lenni a kis rableány, segített úrnőjének, amire megkérte. De vajon Ki érlelte meg benne azt a többletet, hogy ő magától ajánlja föl úrnőjének és urának a gyógyulás egyetlen lehetőségét. Ez nem a rableány szolgálatkészsége volt, ez több, ez az a szívesség, amelyet ajándékul kaphat valaki, aki Istent megismerte a családban, vagy gyülekezetben, és engedelmeskedni tud idegenben, rabságban, nehéz körülmények között is. Neki szívből gondja volt földi urára, és teljes szívvel bízott mennyei Urában. – A Lélek gyümölcse nemcsak felnőttekben érlelődik meg, ebben a kislányban is megérlelődött a Lélek gyümölcse, a szeretet, a szívesség.

Hadd mondjam el, hogy csütörtök estén olyan áldott imaórán vehettünk részt, amikor minden jelenlévő testvér imádkozott! Fiatal testvéreink előrejöttek, ők kezdték az imát, áldást kérve az ifjúsági konferenciára. Sorban mindenki imádkozott, áhítattal szólt a szívből szívbe továbbított imalánc, és ugyanígy folytatódott, amikor átvették az idősebb testvérek, és buzgó imaszárnyakon vitték-vittük az Úr trónja elé fiataljainkért az áldáskérést. A Lélek gyümölcse érik közöttük, ez hatalmas erő, megújulást, megtéréseket, új életeket ajándékoz az Úr Jézus. Ezért imádkoztunk együtt, és itt van a titok, ifjak és vének tudnak együtt imádkozni, ezt jó lenne folytatni ezután is. Amikor a lelkipásztor záróimádsága is elhangzott, tudtuk, hogy a Szentlélek jelenléte tette áldottá ezt az imaórát. – Bizonyára hallunk majd beszámolót a konferenciáról, de mi ne fejezzük be az imádságot, legyünk kitartóak az imában, velük együtt imádkozzunk a lelki gyümölcsérésért gyülekezetünkben.

***

Az Újszövetségből az Úr Jézus szavait idézem: „Ha valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre.” (Mt 5,41) Bizonyára ismerjük Gyökössy Bandi bácsinak azt a kis novelláját, amelyet erről az egyetlen igeversről írt. Jézus korában a római uralom kényszeríthette a zsidó polgárokat, hogy 1 mérföldnyi úton cipeljék helyettük a terhet, fegyvert, pajzsot, úti holmit. Ezt kötelességük volt megtenni, de amit Jézus ajánlott, hogy menj el vele két mérföldre, jézusi tett volt, az a szívesség, amely a Lélek gyümölcse. 

A köteles egy mérföldön nem tűnik föl senkinek sem, hogy több van benned, mint bárki másban, de a második mérföldön szóba állnak veled, kérdést tesznek föl, és alkalmad lesz a bizonyságtételre, bátran szólhatsz Jézusról, aki erre a többletre tanította övéit.

Péter apostol is ír a lelki ajándékokról: 1Péter 4,10.  „Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.” Tehát nem dolgozhatunk meg a lelki ajándékokért, nem is érdem szerint kaphatjuk őket – ezért hívják ajándéknak.

Gondoljunk az irgalmas samaritánus történetére (Lk 10,30;33–35) Ha felebaráttá tudunk lenni – érdek nélkül –, szívesség vagy szeretet? Vagy mind a kettő! Az a samaritánus férfi nemcsak elvitte a vendégfogadó házba a kirabolt, sebesült idegent, hanem kifizette az ápolását, sőt tervezte a meglátogatását. Az irgalmasság és szívesség itt kapcsolódik össze. Ez volt az ő lelki ajándéka, ezt adta tovább. 

„Menj el, te is hasonlóképp cselekedj.” – így összegezte Jézus a történetet.

Imádkozzunk, hogy megteremjük a Lélek gyümölcsét a szívességet, és az ajándékul kapott, továbbadott szívességünk Isten dicsőségét szolgálja. 

Cserés Erzsébet (Cseri Kálmán prédikációja alapján)

A Lélek gyümölcse: türelem -  APCsel.9,36-42

A  felolvasott igéből Tábita életében a szeretet három csodáját láthatjuk.

Az első csoda az amit Isten szeretete művelt vele. Ahogy Isten szeretete megtalálta és átformálta ezt az asszonyt. Tábita Joppéban (a mai Jaffában lakott) ahol egész korán kis keresztyén gyülekezet jött létre. Nem kapott vallási nevelést, felnőtt fejjel hallott először Jézusról és arról az Új életről amit Ő hozott nekünk. A hallott igét befogadta és Isten újjá formálta őt. Ahol Isten igéje hangzik, ott Ő maga munkálkodik. Kiárad az Ő szeretete, és az Ő szeretetével egészen át tud formálni minket.

A második csoda az, hogy ez az Istentől kapott szeretet valami különös szeretetet hozott létre Tábita szívében, különösen a kicsik elesettek, özvegyek iránt. Abban az időben özveggyé válni, sokszor azt jelentette, hogy teljesen kiszolgáltatottá vált az ember. Ha nem voltak gyermekei, vagy nem vele éltek, akkor semmi jövedelmük nem volt és senki nem gondoskodott róluk. Tábita kiváltképpen őróluk gondoskodott. Tábita azt a szeretet amit Istentől kapott átengedte magán, mint egy tiszta ablaküveg a napfényt. Mindenki olyan szolgálatot végezhet amit helyette nem tudna más elvégezni Te milyen képességeddel szolgálsz Istennek? Mi a haszna a családodnak munkatársaidnak, gyülekezetnek, hogy Isten szeret téged? AZ Istentől kapott szeretet milyen formában megy át rajtunk és árad tovább?

A harmadik csoda, hogy aki így él és átengedi magán az Istentől kapott szeretetet, arra az így továbbadott szeretet visszasugárzik. Tábitát nagyon szerették a gyülekezetben, nagy veszteség volt számukra a halála, nem nyugodtak bele. Megmosták a holttestét, kiterítették a felső szobában, de elmaradt a temetésre való felkészítés, a test megkenése olajjal. Valamire vártak. Ezek a hívő asszonyok számoltak Jézus Krisztus hatalmával, hittek a feltámadt Krisztus erejében, hívatták Pétert, akinek Isten hatalmat adott és csoda történt. Életre kelt a holt.

Egy alvót felébreszteni csak az tud aki ébren van. Lelki halottak feltámasztásában Isten azokat használja, akik már feltámadtak a lelki halálból és új életük van.

Az újjászületett ember  kapja Isten Szent Lelkét, és az életében Jézusra jellemző tulajdonságok jelennek meg. Elkezd előbb-utóbb szolgálni Jézusnak és hasznos lesz másoknak. Azt az előbbit, hogy Jézusi tulajdonságok jelennek meg rajta, a Szentírás a Lélek gyümölcseinek nevezi. Az utóbbit, hogy eredményesen tud lelki munkát végezni és ebben kap bizonyos képességet, lelki ajándékoknak, görög szóval karizmának nevezi a Szentírás.

A lélek gyümölcse 9 gyönyörű kincs: Szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Gyümölcsöt csinálni nem lehet, a gyümölcs terem. Minden fán pontosan olyan gyümölcs terem amilyen a fa. A mi megromlott természetünk, önmagától nem tud jó gyümölcsöt teremni. Csak vad gyümölcsöt tud teremni. „ A test cselekedetei ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, féltékenység,harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység,gyilkosság, részegség, tobzódás és ezekhez hasonlóak. Ezekről mondom nektek, hogy akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.”

Isten országát csak azok öröklik akik a lélek gyümölcsét termik. A lélek gyümölcsét nem lehet sem neveléssel, sem tanítással, sem jutalmazással, sem fenyítéssel kicsikarni belőlünk. Még csak nem is velünk született  tulajdonságok. Mert a Lélek gyümölcse nem nemes emberi tulajdonságok, hanem Krisztusi tulajdonságok. „ Krisztus lakjék a a szívetekben hit által.” Mi nem tudjuk megváltoztatni saját természetünket, ezért jött Jézus, hogy adjon nekünk új természetet, a saját természetét. Ha ezt elfogadom, akkor az új természetem elkezdi teremni a lélek gyümölcsét. Egyes számban említi a Biblia, ez a Lélek gyümölcse, nem gyümölcsei. A hívő ember életében mindnek jelen kell lennie. Hol az egyik hangsúlyosabb, hol a másik. Isten mindig abból ad többet, amire nagyobb szükségünk van. Vágynunk kell erre és kérnünk kell.