Az újpesti orgona története

Az első világháború évében, 1914-ben épült fel az újpesti baptisták imaháza, azonban orgonára akkor még nem futotta a lelkes templomépítő közösségnek. Mindig is szerettek énekelni az újpesti baptisták, de még éveket kellett várni a testvéreknek arra, hogy az orgona ünnepélyes hangja megszólaljon az imaházban. A gyülekezet lelkes ifjúságának kitartó ösztönzésére azután Révész Zsigmond gyülekezeti vén egy 4 regiszteres, csuszkaládás kicsiny orgonát állíttatott fel a karzaton, amelyet a gyülekezet 1939. október 14-én ünnepi istentiszteleten vett használatba

 Nem sokkal ezután kezdődött el Váradi Miklós rákospalotai orgona-műhelyében egy új, eredetileg a baptista imaház részére készített kétmanuálos, pneumatikus orgona építése, amelynek diszpozíciója hat hangzó regiszter mellett szuper és szub kopulákat is tartalmazott. A hangszert 1942. szeptember 6-án avatták fel, a kis 4 regiszteres orgona pedig a kárpátaljai Nagydobrony község református templomába került. Az újonnan felállított orgonát kezdetben lábbal fújtatták, később azután fújtatómotort szereltek hozzá. Az orgona építése a második világháború kezdeti éveiben történt, ezért kivitelezése szegényes volt. Olyan alkatrészek, amelyek általában finom bőrből vannak (fúvókák, a fújtató egyes részei) az újpesti orgonába papír anyagból készültek. Az orgonaépítő mester jó munkáját dicséri az a tény, hogy az orgona, melynek jellegzetes orgonaszekrénye közel 30 éven át határozta meg az újpesti imaház belső képét, mindvégig jól szolgálta a gyülekezet igényeit.

1975-ben – még a régi imaházban – fejeződött be az 1942-ben épített orgona jelentős bővítése és modernizálása. A Váradi-féle orgona ekkor 17 új sípsorral bővült, új szélládák is kerültek az orgonába és a pneumatikus traktúrát elektromos vezérlés váltotta fel új játszóasztallal. Az átépítés és bővítés munkálatait  Gyöpös László orgonaépítő mester vezette.

Orgonánk 1982-ben, az imaház újjáépítése idején került a mai, végleges helyére. Ekkor újabb 6 regiszterrel bővült, köztük a svéd baptisták által ajándékozott nyelvsípokkal, a trombitával és a görbekürttel. A kilencvenes években készült az orgona számára egy ún. „elektronikus zetzer”, amely játék közben lehetővé teszi számos regiszterkombináció gyors, biztonságos változtatását.

Az orgona  részletekben történő felújítása és bővítése hozta magával azt a sajátosságot is, hogy a hangszer bizonyos alkatrészei még csak húsz éve kerültek beépítésre míg más részek több mint hatvan éve működnek. Ilyenek a Váradi-féle orgonában is használatos szélládák, amelyeknek bőrözése halaszthatatlan feladat volt. Egyre korszerűtlenebbé és megbízhatatlanabbá váltak a játszóasztal alkatrészei és az orgona vezérlése is, ezért 2003-ban felújítási munkák sorozata kezdődött el, amely 2004. végére fejeződött be. A rekonstrukciós munkát erdélyi orgonaépítő mesterek végezték Beharka Pál orgonaművész irányítása mellett. A felújítás során a szélládák újrabőrözése, valamint korszerű elektronika kiépítése volt a legjelentősebb feladat, amely során a játszóasztal is részben megújult.

A gyülekezet tagjai szívesen adakoztak az orgona felújítására, valamint az Újpesti Önkormányzat is jelentős összeggel járult hozzá a munkálatok finanszírozásához.

          1942-ben a baptisták hetilapja, a Békehírnök írta az orgonaavatást megörökítő híradásában: „Új orgonánkat átadjuk Isten rendelkezésére; szolgálja minden hangja, sípja és akkordja – országa építését, lelkek vigasztalását és Isten dicsőségét!” Ez a kívánságunk a rekonstrukció befejeztével is.

 (Marosi Nagy Lajos)