ISSN 1217- 4378

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ:

MAROSI NAGY LAJOS

 

XVI. ÉVF. 1. (116.) SZÁM

2006. ÁPRILIS

 

---

Élet

A húsvét legszebb üzenete

 

   Miközben e sorokat írom, ragyogó napfény, derűs madárcsicsergés árasztja el irodámat, és kitekintve a természet éledésének jeleit látom. Igen, még kopárak a lombhullató fák, de tudom, hogy bennük ott van az élet, a nedvkeringés elindult, a rügyek, a levelek hamarosan láthatókká válnak, a napfény segítségével áttörik az őket eddig védő burkot, és bővölködő módon élnek, kibontakozva gyönyörködtetnek.

   Emberi, földi életünk – úgy, amint a természet ősszel az elmúlást –, megéli egyszer, hogy vége, hogy nincs tovább. Eltemetve vége mindennek.

   Húsvét örömüzenete azt hirdeti, hogy semminek sincs vége. Hajnal hasad, napfény árad, a sírba temetett Krisztus, a világ Ura életre kel, megjelenik, beszélget, békességét, Szentlelkét adja, prédikál, elküld a szolgálatra, velünk van minden napon a világ végezetéig.

   Az első húsvét emberi megtapasztalásainkat megdöntő isteni erővel változtatta meg sorsunkat és az egész világot. Ám előtte az Úr Jézusnak szenvednie kellett, bűnösökkel együtt feszítették keresztre, valóságosan meghalt, elsiratták, eltemették, és úgy gondolták, hogy bebalzsamozva a testét meghosszabbíthatják viszonylagos ép állapotát. Isten világossága azonban belesöpört a kényszerűségből a halálba beletörődő tanítványok, krisztushívők szívébe. Az Élet nem múlhat el. Az Élet maga az élet. Jézus Krisztus azt üzeni ezen a húsvéton is, hogy az Ő élete korlátlan, és végtelen.

   Tudod, hogy mi húsvét legszebb üzenete? Az, hogy ezt az életet Isten nekünk is ideajándékozza. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, az el ne vesszen, hanem örök élete legyen!”

   Bármi jöhet, lehet szenvedés, megpróbáltatás, kilátástalanság, akár halál is, Ő az élet, és ha Övé vagy, akkor ez a győzelmes, ez az örök élet a tiéd is.

Mészáros Kornél

ügyintéző lelkipásztor

---

Húsvét

 

Fakadnak már a virágok,

Kiderül az ég.

És a föld most készül ülni

Drága ünnepét.

Szíveinkben, mint a földön,

Ma öröm legyen,

Feltámadt az isten-ember

Győzedelmesen!

 

Aki tudja, mint töré fel

Sírját a dicső;

Aki látja, hogy a földön

Minden újra nő:

Gondoljon feltámadásra,

Mely örök leszen…

Feltámadt az isten-ember

Győzedelmesen!

 

Reviczky Gyula

 

---

Tavaszi imádság

 

Uram, szép a hófedett világ.

De ha bennünk is csak dermedt hó fehérlik,

az félelmetes.

Jégvirágok titkát fejtegetjük,

de szívünkben kemény jégcsapok nőnek,

amik szúrnak és ami fáj.

Fagyos szeled már a földet munkálja.

De mibennünk zsibbad az érzelem s a vágy,

és reszketünk.

 

Uram, tavaszra várunk.

Szeretet melegét vágyjuk,

előtted kedves áldozat illatát,

öröm és derű tarka színeit.

 

Látod, Uram, szégyeljük magunk:

kopár a lelkünk és korhadtak csontjaink.

Ékességed fényében járhatnánk,

de rongyosak és sárosak vagyunk.

 

Tudom, Neked is fáj, hogy

még mindig télben élünk,

pedig hányszor leheltél ránk tavaszt.

De visszatért a dermedtség s közöny.

 

Szeretnénk új tavaszt megélni.

Vágyjuk a fényt s a feltörő erőt.

Orcád szemlélve alázattal kérünk:

Bocsáss meg Uram, s kezdj újat velünk.

 

Virágh Györgyi

 

---

Bizalom

 

   Kedd reggel hét óra. Normál munkanap, beülök a kocsiba, irány a munkahelyem. Hallgatom a rádiót. Bár a naptár szerint már tavasz van, az időjárás alaposan rácáfol erre: szakad a hó, síkos, latyakos az út. Előttem egy kamion, lassan haladunk, előzni nem lehet, kész balesetveszély. Az eddig sem gyors tempó egyre lassul, végül megállunk. Előttünk féklámpák villognak, hosszú a sor. „Valószínűleg baleset történt” – villan át rajtam a gondolat. „Na, most aztán várhatunk, míg átengedik a forgalmat.” A sorban jóval előrébb állók közül kitolat egy autó, és elindul visszafelé. A sor mellett elhaladva a sofőr integet, kézzel-lábbal jelzi: nem érdemes várni, forduljunk meg. Egy-két másodperc, és többen követik a példát, köztük én is. Elvégre hét kilométerre visszafelé fel lehet hajtani az autópályára, kikerülhetjük a balesetet. Két kilométert haladunk, szembejön egy szirénázó mentőautó, és már a rádió is bemondja: Domony-völgynél baleset történt, aki teheti, az autópályán kerüljön. Megnyugszom. Jól döntöttem. Jó irányban haladok, hogy elérjem a célomat.

   Ismerős a kép? Ha nem is pontosan így, de mindannyiunkkal gyakran történik megtörténik: elindulunk egy cél felé, tudjuk, mit és miért akarunk elérni, aztán történik valami váratlan, vagy jön valaki, aminek, vagy akinek a hatására módosítunk. Egy szó, egy mozdulat, egy tanács, és teljesen másképp haladunk tovább. Hiszünk embertársunknak, ha azt mondja – azt integeti, erre nem lehet átjutni, hosszú ideig le lesz zárva az út. Elhisszük, ha a szomszédasszony elmeséli, hogy ez és ez az orvos milyen ügyes, hozzá érdemes fordulni. Ajánlhatnak gyógyszert, bevesszük, fehérítő mosószert, megvesszük, fiatalító műtétet, kifizetjük, boldogságot és önmegvalósító tréninget, belevágunk.

   Miért van az mégis, hogy ha valaki azt mondja: ez az út helytelen, kárhozatba visz, egy vállrándítással tovább lépünk? Ha elmondják, hogy Jézus, az Isten fia meggyógyít, megszabadít, nem rohanunk Hozzá? Ha belső békét, nyugalmat, soha nem tapasztalt örömet ígér egy-egy hívő barátunk, sajnálkozva nézünk rá? Miért olyan könnyű az apró dolgokban fenntartások nélkül elfogadni mások tanácsát? Miért nem tudjuk életünk legfontosabb dolgait ilyen bizalommal rábízni arra, aki még soha senkit nem csapott be? A Biblia több mint 1000 oldalon bizonyítja, hogy az Úrban lehet bízni. Évszázadok során emberek ezrei tettek tanúbizonyságot arról, hogy érdemes Jézussal élni. Miért nem merünk dönteni Jézus Krisztus mellett?

Mártonné Szászi Ildikó

 

---

Újpestiek az interneten

 

   Mészáros Kornél ügyintéző lelkipásztorunk közreműködésével márciusban készült el az újpesti gyülekezet honlapja, amelyhez csatolva olvashatók az Új Lant számai is. A www.ujpest.baptist.hu internetcímen betekinthetünk gyülekezetünk életébe, olvashatunk történetünkről, ismerkedhetünk egyházi lapunkkal, a Békehírnökkel, a baptista hitvallással és a Bibliával, sőt gyülekezetünk különböző alakulataival.  Az ifjúságról és a vasárnapi iskoláról is olvashatunk információt. Gyülekezeti Értesítőnk teljes terjedelemben havonta letölthető. Zenei rovatában az énekkarról, a harangzenekarról, az orgonáról és az Egyházzenei Tanfolyamról is kaphatunk tájékoztatást. Láthatunk képeket is a gyülekezet életéről. A hírek, események rovat folyamatosan tájékoztatja weblapunk minden olvasóját. Keressük fel gyülekezetünket a világhálón is!

   

---

Aktuális

 

„Hát én immár kit válasszak…?”

 

   Amikorra ezt az írást a gyülekezet tagjai olvassák, már túl leszünk az országgyűlési választások első fordulóján. A választásokat megelőző hetek, sőt hónapok is a választási harc (kampány) jegyében teltek el. Ebből az ádáz küzdelemből – hiába is akarná – senki sem tud kívül maradni. A televízió műsorai, az utcák óriásplakátjai nem engedik számunkra ezt a kívül maradást. De miért is ne nyilvánítson véleményt saját sorsáról a hívő ember is, hisz ő is ebben a világban él. Természetes dolog, hogy egy demokratikusan felépített társadalomban négy évenként újra és újra lehetősége van az állam polgárainak hogy véleményüket egy voks erejéig kinyilvánítsák, legyenek akár keresztyének vagy istentagadó emberek. Fontos kérdés azonban, hogyan viselkedjék ebben a helyzetben a hívő ember?

   Azt gondolom, hogy országunk sorsa mindannyiunk sorsa is, ezért felelős emberként mind-annyiunknak lelkiismereti ügye, hogy miként foglal állást a magyar nemzet jövője érdekében. Aki úgy gondolja, hogy azért nem megy szavazni, mert távol akarja tartani magát ettől a nem mindig tiszta eszközökkel vívott küzdelemtől, nem jól gondolja, mert távolmaradásával is egyféleképpen befolyást gyakorol az eredményre. Bár nem ezt akarja, mégis épp úgy „leadja szavazatát”, mint aki a saját szempontjai szerint átgondolja a választás tétjét és az adott kínálatból a lehető legjobbat választja.    

   Mik azok a szempontok, amelyek irányt adhatnak egy hívő embernek? Érdemes az induló pártok filozófiáját, valamint a pártotkat képviselő személyeket, esetleg a korábbi kurzusokban történteket figyelembe venni. Azt gondolom, egy baptista hívő nem szavazhat olyan pártra, amelynek tézisei között szép számmal találunk a Biblia tanításával ellentétes elveket. Ha olyan pártra adom le a szavazatomat, amely támogatja a homoszexualitást, a melegeket máris hívő emberként szembe kerültem Isten igéjével.Vajon melyik a fontosabb számomra. Megtehetem-e ezt jó lelkiismerettel?

   Támogathatok-e hívő emberként olyan pártot, akiknek képviselői eredendően az ateista világnézetet vallják? Önmaguk is istentagadó emberek, amiből természetesen az is következhet, hogy számukra a Biblia erkölcsisége nem mérvadó, tehát nem feltétlenül a becsületesség, hanem az ügyeskedés, a szép szavak mögé bújás, hitető beszéd a kenyerük. Sőt, nyíltan bevallják, szabad hazudni is, csak ne vegyék észre.

   A római katolikus püspöki kar megfogalmazta és híveinek el is mondta, hogy keresztényként olyan pártot támogassanak, amely nem ellehetetleníteni kívánja az egyházakat Magyarországon, hanem fontos szerepet szán az egyházi indíttatású, társadalmilag hasznos szolgálatoknak. Ezzel csak egyet-érthetünk. Szomorúan halottam, hogy vannak közöttünk is olyan testvérek, akik mindezekre nem figyelve olyan pártra adták le szavazatukat, akik azok utódainak vallják magukat, akik a hetvenes években Újpestről is el akarták űzni az 1873 óta itt működő baptistákat. Le akarták bontatni az újpesti imaházat.

   Érdemes együtt látni azt a tényt is, hogy indul a választásokon egy másik, bizonyára nem mindenben hibátlan párt, aki viszont több millió forinttal támogatta felújítási munkáinkat egy nagyszerű terv keretében.

   Adott tehát egy imaházat lebontani akaró Isten nélküli rendszert támogató és egy, az építkezésünket milliókkal támogató, keresztyén értékrendet valló párt. Mielőtt április 23-án újabb szavazatokat adunk le, érdemes ezeket is átgondolni és ennek fényében támogatni az újabb négy év politikáját Magyarországon.

(A Szerk.)

---

Magyar Baptisták Világtalálkozója

 

   Harmadízben hívja össze a világ minden tájáról a baptista testvéreket a Magyar Baptisták Világszövetségének elnöksége. 1992-ben Budapesten, 2000-ben Nagy-váradon rendeztek MABAVIT-ot. 2006.augusztus 4–6. között Debrecenben, a Főnix Csarnokban találkoznak a magyar baptisták. Rövidesen elkészülnek a jelentkezési lapok is, amelyeken mindenki jelezheti részvételi szándékát. Egyszerűbb szállással 7000 Ft-ért, a komfortos szállásokkal 9000 Ft-ért kínálják a rendezők a gondtalan részvételt a MABAVIT III. rendezvényein péntektől vasárnapig. Bővebb felvilágosítással a gyülekezeti szer-vezők állnak a konferencián résztvenni szándékozók számára.

 

---

Héber zenei est

 

   Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 2006. április 21-én pénteken este 7 órai kezdettel az Újpesti Baptista Imaházba (1043 Budapest, Kassai utca 26.), ahol az Újpesti Zenés Estek keretében „HÉBER ZENEI EST” címmel tartunk hangversenyt.  Ezen a rendezvényünkön a jiddis népzene különleges hangzásvilágából kaphatnak ízelítőt mindazok, akik elfogadják szeretetteljes meghívásunkat. A hangverseny keretében bibliai gondolatokat mond: Háló Gyula újságíró-lelkipásztor, a Protestáns Újságírók Szövetségének tagja. A belépés díjtalan.

 

---

A csokor prédikációja

 

   Néhány éve történt. Nagypénteki istentiszteletre gyülekeztünk Újpesten. Fekete-fehérben ültünk az énekkarban. Az utcán csöndes, sötétes este ereszkedett a szürke falak közé a poros járdákra. Bent sem voltunk hangosak. Mindannyiunkon ült valamiféle nyomasztó szomorúság. Mintha csak tegnap lett volna... Vagy ma délben... Vagy most...

Nem tudom, hol voltak a gyerekek, máskor csengő, vidám hangjuk mostani hiányával még nagyobbnak tűnt az üresség. Legtöbben talán a bűneinkre gondoltunk. Láttuk ránk ereszkedni nyomasztó felhőjüket. Kormos fulladásként telepedtek meg tüdőnkön. Először csak ez volt. Ezt éreztem. Vártunk. Vártuk az igét, hogy segítsen ki ebből az állapotból, mentsen föl, derüljön ki, hogy nem mi vagyunk a hibásak, csak egy baleset volt az egész, vele, az ártatlannal. Gyilkosság volt, de minket is felháborít, hogy így történt, még 2000 év után is elítéljük!

   De tudtuk előre, hogy az igéből nem fogják ártatlanságunkat hirdetni. Szembesülnünk kell majd: mi magunk öltük meg. És még valamivel: újra és újra megtesszük, amikor vétkezünk.

Elkezdődött az istentisztelet. Fölnéztem. De csak a csokorig. Szerettem volna följebb is, mint rendesen, de ez a csokor más volt. Nem engedett. Prédikált nekem. Vérszínű rózsákból állt. Nem pirosakból, rózsaszínekből, bordókból, hanem vérpiros rózsákból. A csokrot átszötte egy tövises ág, aminek vége girbegurbán fölfelé meredezett.

   Közben szolgálatok következtek. De nekem még mindig tartott az igehirdetés onnét, a csokorból. Láttam a puha szirmokat, Krisztus halálos szerelmének vérpiros rózsáit, láttam, ahogy átszövi őket a tövises ág, felsebzi, kiszakítja, és győzedelmeskedik fölöttük a magasban. Élt az a csokor. Jajgatott és sóhajtozott. Az istentisztelet végén odamentem a csokorhoz. Még lélegzett. Minden sóhajával illatfelhő szállt a virágkelyhekből. Haldoklott. Megadóan, szelíden. Láttam a felhasadt szirmokat. Nem tudtam segíteni rajta. Éreztem, hogy én tettem ilyenné, a kertben még élhetne, örülhetne a napnak. De akkor elmaradt volna a prédikációja...Hiszem, hogy Mózes találkozhatott Istennel a csipkebokorban. Ahogy ő megrettent Isten hatalmától, úgy remegtetett meg Krisztus halálos szeretete ebből a csokorból.

   Fájdalmas szívvel ültem a metróban hazafelé. Egyre csak a csokrot láttam magam előtt. Ahogy forgattam magamban az emlékképet, egyszer csak észrevettem valamit, amitől felizzott bennem a remény: a tövisek szárazak voltak... Elmosolyodtam. A bűn uralmának napjai meg vannak számlálva. Az élet győzni fog, mindenki meglátja majd!

Szommer Hajnalka

---

KITEKINTŐ

 

EGYHÁZAK A NEMZET FELEMELKEDÉSÉÉRT

Orbán Viktor szerint a jövendő kormánynak stratégiai partnerként kell együttműködnie az egyházi, vallási közösségekkel. A Fidesz elnöke egyházi vezetőkkel történt találkozóján kijelentette: a vallásos emberek szolgálatát, az egyházi iskolák, szeretetotthonok, tudományos gyűjtemények és más egyházi intézmények munkáját elengedhetetlennek tartja a nemzet felemelkedése szempontjából. Egyetértettek abban, hogy Magyarországnak erkölcsi, lelki megújulásra van szüksége, s ehhez a maga helyén mindenkinek hozzá kell járulnia. (Forrás: MTI)

 

ÚJ VEZETÉS AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSÁBAN

 

Az Egyházak Világ Tanácsa (EVT) február 14–23 között, a brazíliai Porto Alegrében tartotta 9. nagygyűlését. Eltérő hagyományokkal rendelkező keresztények ezrei találkoztak a világ különböző területeiről, hogy együtt ünnepeljenek, tanuljanak és imádkozzanak. A nagygyűlés mottója – „Isten, kegyelmed formálja át a világot!”– a világ minden sarkából összesereglő keresztények imádsága és víziója volt. Olyan kérdésekről tanácskoztak, mint például az ökumenikus mozgalom jövője, elkötelezettségünk a gazdasági igazságosság mellett, tanúságtételünk az erőszak legyőzése érdekében és a kihívásokkal való szembenézés a vallási pluralizmus közepette. Az Egyházak Világtanácsa új vezetőket választott. A két világyűlés között az EVT-t vezető központi bizottság meglehetősen nagy létszámú, hiszen minden föld-részt és nem római katolikus felekezetet – protestáns, anglikán, ortodox – képviselnie kell. A bizottságban nőtt a nők részvételi aránya, 39-ről 42 %-ra. A fiatalok delegátusai 15 %-ot tesznek ki, viszont 65 % a teológusok, a szakértők száma. (Forrás: Református Hírlevél)

 

XVI. BENEDEK PÁPA LEMONDOTT A „NYUGAT PÁTRIÁRKÁJA” CÍM VISELÉSÉRŐL

 

Mint ismeretes, Róma püspöke használja a Krisztus földi helytartója, az apostolfejedelem, Péter utódja, az egyetemes egyház legfőbb főpapja, a pontifex maximus címet, továbbá Itália prímása, a római érseki tartomány metropolitája, Vatikánváros Állam uralkodója és Isten szolgáinak szolgája címet is. A keleti egyház (ortodoxia) és a protestáns egyházak számára is elfogadhatatlan a Krisztus helytartója  megnevezés, mert ezzel gyakorlatilag minden keresztényt maga alá kíván rendelni. A pontifex maximus megnevezés  gyökerei a pogány Rómáig nyúlnak vissza.  A latin eredetiben szereplő pontifex maximus (szó szerint: legfőbb hídépítő) titulust ugyanis már Krisztus előtt is viselték  a pogány római kultusz legfőbb papjai, utóbb pedig a  császárok  is használták. A megnevezés arra is utal, hogy főpapként Isten és ember között kíván hidat verni. (Természetesen mi tudjuk, hogy Isten és ember között egyedül Jézus Krisztus a közbenjáró! A szerk.) Az évszázadokon át összegyűjtött címek  csak lassan változnak a pápai hivatalban, bár a „Nyugat pátriárkája” titulus  elhagyását különbözőképpen magyarázzák a világban. Ismeretes azonban, hogy a cím elhagyását már II. János Pál is fontolgatta.  (Forrás: HVG)

 

ÁTTEVŐDÖTT A KERESZTYÉNSÉG SÚLYPONTJA

 

Az elmúlt száz év alatt a keresztyénség súlypontja áthelyeződött északról délre. 1900-ban a keresztyének 80 %-a Európában és Észak-Amerikában élt, 2005-ben itt már csak 45 %-ra volt tehető. Ma a legtöbb keresztyén az egykori missziós területeken, Délen található. Ezeket az adatokat Todd Johnson vallás-statisztikus tette közzé a Gordon-Conwell Teológiai Szemináriumban.     (Forrás: Református Hírlevél)