Oldaltérkép | E-mail
 
 
Kik a baptisták?
Hitvallásunk
Gyülekezetünk története
Gyülekezeti élet
Kiadványaink
Új Lant
Kik a baptisták?
   
 

Kik a baptisták?

 

     A baptisták, akik a reformáció harmadik ágaként ismert 16-18. századi  európai anabaptista  mozgalmak szellemi örököseinek vallják magukat, nevükben hordják jellegzetességüket. A baptista név a görög "baptidzó" szóból ered, amely keresztelést, bemerítést jelent.  Vallják, hogy a Jézus Krisztus példájára történő  vízbe merítkezés, a bibliai keresztség hiteles formája. Nem a gyermekeket, hanem a hitvallókat részesítik a keresztség eredeti formájában, a bemerítésben. Előttük legfőbb tekintély a Biblia. A Szentírás tanítását a mindennapi életben igyekeznek megvalósítani .

 

A baptista misszió kezdete a Kárpát-medencében     

 

   A múlt század első felében néhány magyar iparoslegény Hamburgba ment, hogy a tűzvész  pusztította  város  újjáépítésén segédkezzen. Hamburgban  ismerték meg  az ott "angol vallásnak" nevezett baptista felekezetet, aminek  J.G.Oncken könyvkereskedő állt a szolgálatában, miután egy amerikai egyetemi tanár  részletesen megismertette velük bibliai nézetüket. A magyarországi fiatalok, élükön Rottmayer Jánossal, az 1840-es évek első felében  csatlakoztak a hamburgi baptista gyülekezethez. Hatan közülük azután gyalog jöttek haza Berlinen, Boroszlón és Bécsen át. Rottmayer János 150 évvel ezelőtt 1846. május 20-án érkezett  Pest-Budára. Ez a nap tekinthető a baptista misszió magyarországi kezdetének. 

 

Néhány adat a baptistákról

 

   42 millió bemerített baptista hívő él, mintegy 200.000 gyülekezetben világszerte és több mint ennyi családtag vallja magát a baptistákhoz tartozónak.. Az egyház magyarországi taglétszáma ma 11 000 körüli, mérsékelten növekvő irányzattal. (A legutóbbi népszámlálásnál 17 700-an vallották magutak baptistának.)  A magyarországi baptisták  hetilapjua a "Békehírnök" 1895-óta jelenik meg. Évente megjelenő Kalendáriumukat a „Múlt, Jelen, Jövő” Baptista Naptárt 1892-ben alapították, Európa egyik legrégebbi keresztyén naptára.  Több gyülekezet önálló újságot jelentet meg. Az újpesti baptisták helyi lapja az "Új Lant"  (szerkesztő és kiadó: Marosi Nagy Lajos ) több  mint 15 éve jelenik meg  az 1936-ban alapított „A Lant” utódaként.  A baptisták 1905-ben kaptak törvényes állami elismerést, és még ugyanabban az évben nyitották meg az első szeretetházat, idős, magukra maradottak segélyezésére. Erejükhöz képest ma is sokat áldoznak a különféle alapítványok keretében rehabilitációs, nevelő és segítő céllal. A hazai  baptisták másfélszázados jubileumának évében 1996-ban kezdte meg munkáját a Baptista Szeretetszolgálat, nemzetközi karitativ tevékenységgel.

 

A baptisták története Újpesten  

 

Újpest városát 1840-ben alapította Károlyi István gróf, istvántelki birtokán. 1873. március 9-én hangzott először baptista igehirdetés a fiatal településen  Meyer Henrik, a Brit és Külfödi Biblitársulat biblia-terjesztője által, aki Magyarországra érkezését követően azonnal munkához látott Pesten, Újpesten és Óbudán. 7 évvel később 1880-ban bemerítkezett az első négy újpesti hitvalló, és ezzel megalakult az Újpesti Baptista Gyülekezet, mint a Bp.-Wesselényi utcai németajkú gyülekezet missziói állomása.

      Első önálló lelkipásztorát 1901-ben hívta meg a gyülekezet Gerwich György személyében, aki a hamburgi teológiai szemináriumból érkezett Újpestre. Vezetése nyomán lendületes missziómunka bon-takozott ki, és a gyülekezet létszáma megsokszorozódott. 1914-ben épült fel a 450 ülőhelyes imaház. 1922-től Pannonhalmi Béla, 1940-től Mészáros Sándor, 1944-től dr. Haraszti Sándor, 1952-től Kovács Géza ,1961-től Vass Ferenc, 1965-től  dr.Gerzsenyi László, 1973-tól  Kalkó József, 1975-től Lázi Sándor volt a gyülekezet lelkipásztora. 1979-1996 között Révész Benjámin pásztorolta a gyülekezetet. 1996-2005 között Újvári Ferenc lelkipásztor állt a gyülekezet élén. 2005 novemberében, a gyülekezet megala-kulásának 125. jubileumán az újpesti baptisták történelmét bemutató Jubileumi könyv jelent meg.

 

Az imaház újjáépítése

 

Révész Benjámin lelkipásztorsága idejére esik az imaház teljes átépítése és modernizálása. A Harsányi Attila  építész vezetésével újjáépített imaház, melyet Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi díjas keramikusművész díszített kerámiával (szószék, úrasztala, bemerítőmedence)  és a vele megépült új szolgálati lakások - lelkész és gondnoklakás - , valamint a kiegészítő helyiségek ( konyha, iroda, tanács-terem, kisterem)  ünnepélyes  megnyitása  1982. szeptember 25-én történt. 1990-ben, Újpest város alapításának 150. évfordulóján egy 1895-ben Budapesten öntött, Hencidáról származó kis harang került az imaház homlokzatán már korábban kialakított boltív alá.  1982-ben az imaház újjáépült és Budapest egyik legmodernebb baptista temploma, zenei és közegyházi rendezvények kedvelt színhelye lett. 2005-ben a gyülekezet megalakulásának 125. évfordulóján adták át Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész ez alkalomra készített Jubileumi Emlékő c. alkotását..

 

Zenei élet az újpesti baptista gyülekezetben

 

A gyülekezet zenei élete is figyelemre méltó. Az újpesti énekkar még a múlt század végén 1890-ben alakult Wiegand Ágoston vezetésével. Az ének és zenekart mindig is tehetséges zenei vezetők irányitották. Wiegand Ágostont Kőszeghy Árpád, majd Csemely (Dúró) János követte. Ma Beharka Pál, a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett orgonaművész  a gyülekezet zenei életének szellemi irányítója  1982-től Kovács István az énekkar karmestere. Az imaházban 1939-ben egy kis orgonát állítottak fel, amelyet az 1942-ben épült  Váradi-féle kétmanuálos 6 regiszteres orgona váltott fel, s ez több mint 30 éven át volt használatban. 1975-ben orgonabővítésre került sor. A mai 32 regiszteres orgona 1982-ben épült, s a jó hangzású hangszert a svéd baptisták  által küldött nyelvsípok  orgonahangversenyek meg-tartására is alkalmassá teszik. 1996. májusában, a  magyarországi baptista misszió 150. jubileumára készült el az orgona regisztrálásának számítógépes vezérlése. Az újpesti harangkórus 1991-ben alakult meg Kovács István vezetésével. A harangzenekart  ma  Simon Norbert vezeti Már a harmincas, negyvenes években működött vonószenekar Újpesten Csermely János vezetésével. Beharka Pál újpesti működésének kezdetétől szívügyének tekintette a fiatalok zenei nevelését. Sokan tanultak az újpesti Erkel Gyula Zeneiskolában is. Részben az ő kezdeményezésének eredménye, hogy ma jólképzett, hívatásos zenészek is vannak az újpesti gyülekezetben. A zenekari munkát hosszú éveken át Frittmann Zsombor vezette. Kiváló tehetségként Újpestről indult Meláth Andrea énekművészi pályája, akit 2001-ben Liszt-díjjal tüntettek ki.. A gyülekezet önállósulásának 100. jubileuma alkalmával  2001-ben „Hű pásztor az Úr”- 100 év istendicséret címmel CD és kazetta jelent meg a gyülekezet  zenei életét bemutatva. 2004-ben, Beharka Pál orgonaművész 75, születés-napján jelent meg „Százszínű orgonahang” címmel a gyülekezet orgonáján készült CD-je.

   

Mit vallanak a baptisták ?

 

Hisszük, hogy a Biblia Isten kinyilatkoztatott ígéje. Van egy élő, valóságos és örök Isten, aki végtelenül bölcs, mindenható, mindenütt jelenvaló, személyes szellemi valóság. Atya – Fiú – Szentlélek hármas, egyenrangú személyében cselekszik a teremtésen, gondviselésen és megváltáson keresztül.

 

Az embert Isten teremtette jónak és igaznak, és alkalmassá tette arra, hogy Teremtőjével közösségben éljen. A tőle kapott szabad akarattal rosszul élve az ember a Sátán kísértésének engedett, és vétkezett Isten ellen.

 

A bűn uralma alatt élő ember megváltása kegyelemből, Jézus Krisztusnak, Isten egyszülött Fiának közbenjáró áldozata által történt. Az ember saját maga dönthet, hogy elfogadja vagy elutasítja a fölajánlott kegyelmet. Ha azt elfogadva megtér, akkor a bűnös ember a kárhozat állapotából az üdvösség útjára lép. Isten a hittel hozzátérő embert Igéje és Szentlelke által újjászüli, újjá teremti, és képessé teszi arra, hogy  a Jézus Krisztus iránti szeretettől áthatva Isten akarata szerint éljen. A biblikus baptista gyülekezet nyílvánvaló ismertetőjegyei: a tiszta igehírdetés, a bemerítés és az úrvacsora ige szerinti alkalmazása, az imádkozás és az éneklés, az önkéntes adakozás, a szeretetszolgálat, és a gyülekezeti fegyelem.

 

Mi, baptisták a bemerítés, azaz teljes víz alá merítés által részesülünk a keresztségben önkéntes, tudatos döntés alapján.

 

 

 
     
 
| Kezdőoldal | Kedvencek közé powered by